A Pécs irányába tartók a 6-os úton haladva áthajtanak rajta, de kevesen állnak meg itt, pedig egyszer talán érdemes lenne. Az út mentén lévő Mecseknádasd nemcsak hangulatos falu, hanem a mecseki túrák kitűnő kiindulópontja még télen is. A falu szélén lévő hangulatos Bagoly Panzióban 30 490 forintba kerül szilveszterkor 3 éjszaka szállás, félpanzióval. Mecseknádasdon is érdemes felfedező sétát tenni, de aki egy kicsit hosszabb kirándulásra is vállalkozik, számtalan kitűnő célpont kínálja magát a környéken.
A Mecsek szívébe vezető völgy végén fekszik a bűbájos zsákfalu, Óbánya, amely még a növekvő turistaforgalom mellett is megőrizte eredeti hangulatát. A falu hosszú ideig teljesen elzárt településként működött, míg a 70-es években megépítették a Mecseknádasdra vezető bekötőutat, így Óbánya szerencsésen elkerülte a szomszédos falu, Kisújbánya sorsát, amely mára teljesen kihalt. Legalábbis az eredeti lakosok már nem lakják. Az évtizedek során sokan költöztek el Óbányáról főként a közeli Pécsre, de néhány éve az ellenkező irányú mozgás is elkezdődött: Budapestről, nagyvárosokból, sőt külföldről is sokan érkeztek ide.
A környéken gyakorlatilag egész évben remek túralehetőségek kínálkoznak, a rövidebb félnapos kirándulásoktól kezdve egészen az egész Kelet-Mecseket bejáró hosszabb útvonalakig. Ha az előbbit választjuk legjobban tesszük, ha az Óbányai-völgyben indulunk egy sétára. Eltéveszteni sem lehet, a falu utcáján végighaladva az utolsó házat is elhagyva kezdődik az út, le sem kell térni a kék jelzésről. Ezen az úton a festői pisztrángos tavakig, vagy egészen Kisújbányáig is eljuthatunk.
2011. december 14., szerda
2011. december 7., szerda
HOGYAN TÚRÁZUNK
Kirándulás, túra
Egy kirándulás az élet kellemes élménye, de túrázónak lenni egész más életmódot jelent. A két fogalom tehát minõségi különbséget rejt, de mindkettõ természetjárás, és ez a fontos!A kirándulás bárki számára elérhetõ, "könnyed" séta, a túra már komolyabb fizikai és pszichés testedzést, teljesítményt jelent.
A kiránduló | A túrázó | |
- ismerkedik a természettel | - megismeri a természetet | |
- alkalomszerûen, esetlegesen készül fel | - tudatosan, tervezetten készül fel | |
- nem akar elfáradni | - tudatosan edzi a testét | |
- a természetbe vendégségbe megy | - a természetben otthonra lel | |
- a partnereit nem mindig válogathatja meg | - a túratársakat az eredmény érdekében megválogatja |
Téli kirándulás a hóban, apróságokkal
Igaz hogy december közepét se írjuk és még nem nagyon láttunk havat, reméljük ez a tél nem múlik el nélküle.
A kicsiknek önfeledt szórakozást nyújt a fehér csoda, a biztonsági szabályok betartásával remek időtöltés a hóember építés, szánkózás, hógolyózás.
Mert ezt jo tudni :)
A kicsiknek önfeledt szórakozást nyújt a fehér csoda, a biztonsági szabályok betartásával remek időtöltés a hóember építés, szánkózás, hógolyózás.
Mert ezt jo tudni :)
Fontos szempont, hogy hosszas gyaloglásra még nem kapható a kisgyerek, inkább tervezzünk rövidebb utakat. Csak pár
órára gondoljunk, a délutáni alvás előttire vagy utánira, így a napi ritmus töretlen marad. A pelenkázás is könnyebben megoldható, ha rövidebb időre tervezünk, vagy előre tájékozódunk, hogy hol található erre alkalmas épület, mellékhelység.

Szeles időben ne kiránduljunk, nem élvezetes a piciknek, mínusz 10 fok alatt pedig csak egy óra javasolt a szabadban. Ha a kirándulóhelyre autóval megyünk, a pici le tud ülni és meg tud melegedni.
Babakocsit nem érdemes vinni, a hóban úgysem tudunk vele közlekedni. Célszerű beszerezni egy háti hordozót, ha még nincs. Menet közben beleültethetjük pihenni a picit, ha elfáradt, de kis idő múlva vegyük ki, hogy a vérkeringés megélénküljön. Ha szánkóval megyünk, fontos hogy ne ücsörögjön végig a pici, miközben húzzuk. Csalogassuk le időnként egy kis szaladgálásra, hógolyózásra vagy építsünk hóembert. Séta közben szedhetünk kavicsokat a szemeknek, gomboknak, és ágakat a kezeknek.
Remek varázslatot csinálhatunk egy sárgarépával, ami különös módon mocorog a kabátujjunkban, a kicsi kíváncsian belekukucskálva megtalálhatja, hogy ebből legyen hóemberünk orra.
Vihetünk magunkkal magokat, almát vagy szalonnadarabot amelyeket otthagyhatunk a madaraknak, de csak akkor ha van madáretető. Ha nem tudjuk biztosítani, hogy folyamatosan legyen eleség a madaraknak, inkább ne tegyük ki a magokat, mert a madarak visszajárnak. Remek varázslatot csinálhatunk egy sárgarépával, ami különös módon mocorog a kabátujjunkban, a kicsi kíváncsian belekukucskálva megtalálhatja, hogy ebből legyen hóemberünk orra.
Ha tópartra megyünk, amelynek a felszíne befagyott, csak akkor menjünk rá, ha meggyőződtünk arról, hogy a jég elég vastag, elbír már minkek. A vágott lék közelébe ne menjünk, bármennyire is érdekesnek találja a gyermek. Ha csemeténk nagyobb már és korcsolyázik, a fejvédőt ne felejtsük otthon.
3 kellemes kirándulás Budapest környékén
Sas-hegy
Buda szívében magasodik a kicsiny Sas-hegy, ahol karnyújtásnyira a nyüzsgő várostól igazi növényritkaságok élik életüket.
A hegy a legenda szerint 1686-ban kapta a nevét, amikor Buda várát sikerült visszafoglalni a törököktől, és az örömünnepen a hegyről a szabadság madarai, sasok röpültek fel. Persze a valós ok ennél sokkal prózaibb, és a sasokhoz csak annyi köze van, hogy a hegy német nevét Nemesek hegye helyett tévesen Sas-hegyre fordították.A természetvédelmi terület – a rohamosan terjeszkedő város miatt – ma már meglehetősen kis területre szorult vissza. Ezért is különösen fontos, hogy akik idelátogatnak, minden lépésükre ügyeljenek, mert akár egy kósza sétával is hosszú időre visszavethetik a növényzet fejlődését. A Sas-hegy különleges növényvilágában egyaránt találhatunk félsivatagi és jégkorszaki fajokat is, köszönhetően a hegy sajátos mikroklímájának. Itt él például hazánk egyik legritkább növénye, a csikófark is, melynek külön érdekessége, hogy a Sas-hegyen csak porzós egyedeket találtak, míg a Gellért-hegyen csak termős, vagyis nőivarú egyedeket. Úgy tűnik, a csikófark számára egy fél város sem lehet akadály, ha túlélésről van szó.
Buda szívében magasodik a kicsiny Sas-hegy, ahol karnyújtásnyira a nyüzsgő várostól igazi növényritkaságok élik életüket.
A hegy a legenda szerint 1686-ban kapta a nevét, amikor Buda várát sikerült visszafoglalni a törököktől, és az örömünnepen a hegyről a szabadság madarai, sasok röpültek fel. Persze a valós ok ennél sokkal prózaibb, és a sasokhoz csak annyi köze van, hogy a hegy német nevét Nemesek hegye helyett tévesen Sas-hegyre fordították.A természetvédelmi terület – a rohamosan terjeszkedő város miatt – ma már meglehetősen kis területre szorult vissza. Ezért is különösen fontos, hogy akik idelátogatnak, minden lépésükre ügyeljenek, mert akár egy kósza sétával is hosszú időre visszavethetik a növényzet fejlődését. A Sas-hegy különleges növényvilágában egyaránt találhatunk félsivatagi és jégkorszaki fajokat is, köszönhetően a hegy sajátos mikroklímájának. Itt él például hazánk egyik legritkább növénye, a csikófark is, melynek külön érdekessége, hogy a Sas-hegyen csak porzós egyedeket találtak, míg a Gellért-hegyen csak termős, vagyis nőivarú egyedeket. Úgy tűnik, a csikófark számára egy fél város sem lehet akadály, ha túlélésről van szó.
2011. december 6., kedd
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)